Az EU Bizottság jelentése: Szellemi tulajdonjogok harmadik országokban

24 Május, 2023
ecommendations on Code of Practice on the Management of Intellectual Assets and on Standardisation
A szellemi tulajdon előnyei
Az Európai Bizottság közzétette kétévente megjelenő jelentését a szellemi tulajdonjogok (IPR) harmadik országokban történő védelméről és érvényesítéséről.

A harmadik országjelentés meghatározza azokat az úgynevezett "kiemelt országokat", amelyekben a szellemi tulajdonjogok védelmének és érvényesítésének helyzete komoly aggodalomra ad okot.

E megállapítások alapján a Bizottság erőfeszítéseit és erőforrásait ezekben az országokban az aggodalomra okot adó konkrét területekre összpontosítja, azzal a céllal, hogy világszerte javítsa a szellemi tulajdonjogok védelmét és érvényesítését. Amint a legfrissebb jelentésből kiderül, Kína továbbra is az EU első számú kiemelt országa, míg India és Törökország továbbra is a 2. számú prioritást élvező országok közé tartozik. Argentína, Brazília, Ecuador, Indonézia, Malajzia, Nigéria, Szaúd-Arábia és Thaiföld továbbra is a 3. prioritású országok közé tartozik.

A jelentés azt is lehetővé teszi a jogtulajdonosok, különösen a kis- és középvállalkozások számára, hogy a kiemelt országokban folytatott üzleti tevékenységük során tájékozódjanak a szellemi tulajdonukat érintő lehetséges kockázatokról. Hasznos információforrás a harmadik országok hatóságai számára is.

A harmadik országokra vonatkozó jelentés az Európai Bizottság azon erőfeszítéseinek részét képezi, amelyek célja a szellemi tulajdonjogok védelmének és érvényesítésének megerősítése a harmadik országokban. A jelentés egy célzott konzultáción, valamint a jelentésben felsorolt egyéb forrásokon alapul. A hamisítványok tiltott kereskedelme továbbra is komoly veszélyt jelent a modern, nyitott és globalizált gazdaságokra. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió Szellemi Tulajdonosi Hivatala (EUIPO) által készített közös tanulmány szerint a A hamisítványok globális kereskedelme (2021. június) szerint a hamisított és kalóztermékek 2019-ben a világkereskedelem akár 2,5%-át, az uniós import pedig akár 119 milliárd eurót, azaz 5,8%-át is kitették.

E kihívásokon túl a jelentés rámutat a következő hiányosságokra is: a kényszerű technológiaátadás; az üzleti titkok alacsony szintű védelme; a szabadalmi és védjegybejegyzésekben mutatkozó elmaradások; a szabadalmaztathatósági kritériumok korlátozása; a szabályozási adatokkal kapcsolatos aggályok; a kollektív jogok nem hatékony kezelése; valamint a növényfajták és földrajzi árujelzők védelmének hiányosságai.

Olvassa el a jelentést.

A cikk először itt jelent meg.