Azegységes piac 30. évfordulója alkalmából fontos azonban emlékezni arra, hogy ez nem volt mindig így. Az egységes piac előtt a vállalkozásoknak, a tervezőknek és az innovátoroknak egy széttöredezett és eltérő európai szellemi tulajdonjogi rendszerrel kellett megküzdeniük, és kevéssé volt biztosak abban, hogy az egyik tagállamban bejegyzett szellemi tulajdonjogukat egy másik tagállamban is elfogadják.
Visszatekintés
Az egységes piac 1993. január1-jén jött létre az Egységes Okmány 1987-es és a Maastrichti Szerződés 1992. február 7-i aláírását követően. Sikeresen megszüntette az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke mozgása előtt álló akadályokat, miközben számtalan lehetőséget kínált az európai vállalkozások és fogyasztók milliói számára. A szellemi tulajdon jelentősége ebben a folyamatban már az egységes piac gondolatának megfogalmazásakor nyilvánvaló volt. Egy 1985-ös, "A belső piac kiteljesítése" című fehér könyv megállapította, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok közötti különbségek közvetlen és negatív hatással vannak a Közösségen belüli kereskedelemre, valamint "a vállalkozások azon képességére, hogy a közös piacot gazdasági tevékenységük egységes környezeteként kezeljék".
A dokumentum kiemelte a közösségi védjegyről szóló határozat meghozatalához szükséges első lépést, valamint a nemzeti védjegyjogszabályok közelítésére irányuló javaslatot. A fehér könyv jelentős előnyökkel számolt e javaslatok kapcsán: új piacok nyílnának meg az európai vállalkozások előtt azáltal, hogy lehetővé válna számukra, hogy egyetlen bejelentéssel egyetlen, valamennyi tagállamra kiterjedő védjegyet szerezzenek. E folyamat szükséges része: az Európai Bizottság javaslata egy új "Közösségi Védjegyhivatal" létrehozásáról.
Az európai vállalkozásoknak még néhány évet kell várniuk a javaslat megvalósulására. Egy évvel az egységes piac létrehozása után,1994-ben azonban a spanyolországi Alicantéban megszületett az (EUIPO). A nevünk akkor még Belső Piaci Harmonizációs Hivatal volt.
Az EUIPO - az egységes piac sikertörténete
Az egységes piacot jól példázza az EUIPO története és az a számos előny, amelyet létrehozása az uniós vállalkozások számára hozott. Azáltal, hogy a szellemi tulajdon (például a védjegyek, formatervezési minták és szabadalmak) alkotói és tulajdonosai számára biztosítja, hogy alkotásaikat az egész EU-ban megvédhessék és hasznosíthassák, a szellemi tulajdonjogi rendszer fontos szerepet játszott az egységes piac megteremtésében. Az EUIPO, az uniós védjegy (EUTM) és a közösségi formatervezési mintaoltalom (lajstromozott közösségi formatervezési mintaoltalom) kiváló példái ennek a sikernek; megvalósították azt az eredeti elképzelést, hogy a vállalkozások számára megszüntessék az akadályokat azáltal, hogy lehetővé teszik számukra, hogy szellemi tulajdonukat egyetlen bejelentéssel az egész EU-ban bejegyeztessék. Ma évente mintegy 150 000 védjegyet és több mint 80 000 formatervezési mintát jegyeztetünk be .
Ezen túlmenően a nemzeti szellemitulajdon-jogok növekvő harmonizációja csökkenti a zavart, növeli a biztonságot és megkönnyíti a vállalkozások számára az EU-ban való boldogulást. Az EUIPO szerves részét képezi ennek a harmonizációs folyamatnak, segítve az egységes piacon működő vállalkozások számára az egyenlő versenyfeltételek megteremtését, ösztönözve az innovációt, és növelve a szellemi tulajdonjogok értékét az európai és Európán kívüli vállalkozások és polgárok számára.
Ezeket az erőfeszítéseket a nemrégiben közzétett 2023 weboldal on is kiemelték. Éves egységes piaci jelentés. Ebben az Európai Bizottság kiemeli a szellemi tulajdonjogokat, mint a jól működő egységes piac egyik kulcsfontosságú tényezőjét, és méltatja az EUIPO-nak a szellemi tulajdon védelmében 30 éves fennállása során betöltött szerepét. 2023. június 1-jén a tervek szerint elinduló, a egységes szabadalmi rendszer létrehozására irányuló széles körű erőfeszítés tovább erősíti az egységes piacot, mivel új eszközt biztosít az európai innovátorok számára szellemi tulajdonuk védelméhez. A valamennyi részt vevő országban egységes oltalom révén hatalmas költségelőnyt biztosít az innovátorok számára, és csökkenti az adminisztratív terheket. Bár az EUIPO közvetlenül nem vesz részt az egységes szabadalmi rendszer kialakításában, az mutatja, hogy folyamatosan szükség van a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok további uniós szintű harmonizációjára.
A teljes cikk itt olvasható.